إعدادات العرض
Hagyjátok azt! Hiszen bűzös dolog az
Hagyjátok azt! Hiszen bűzös dolog az
Dzsábir bin Abdullah (Allah legyen elégedett mindkettejükkel) azt mondta: Egy portyán voltunk és egy Kivonulók (muhádzsirok) közül való férfi rúgva elűzött egy férfit a Segítők (anszárok) közül. A Segítő mondta: Ó, ti, Segítők (segítség!)! És a Kivonuló azt mondta: Ó, ti Kivonulók (segítség!). Allah az Ő Küldöttének (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) fülébe juttatta ezt és erre azt mondta: "Hagyjátok azt! Hiszen bűzös dolog az." Dzsábir azt mondta: Midőn a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megérkezett Medinába a Segítők nagyobb számban voltak; ám később a Kivonulók száma is növekedni kezdett. Abdullah bin Ubayy mondta: Vajon ők (a Kivonulók) ilyet tettek volna? Allahra! Ha visszatérünk Medinába az erősebb és nemesebb kiűzi onnan a gyenge alantast. Umar bin al-Khattáb (Allah legyen elégedett vele) azt mondta: Engedd meg nekem, ó, Allah Küldötte; hogy elvágjam a nyakát ennek a képmutatónak! A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) pedig így válaszolt: "Hagyd őt! Nem szeretnám ha az emberek olyanokat beszélnének, hogy Muhammad megöli a Társait."
الترجمة
العربية Português دری Македонски Tiếng Việt ქართული Kurdî বাংলা ไทย অসমীয়া Nederlands ਪੰਜਾਬੀ Indonesia Kiswahili Hausa ភាសាខ្មែរ English ગુજરાતી Tagalog Русский मराठी മലയാളം Српски සිංහල ಕನ್ನಡ Türkçe हिन्दी తెలుగు اردوالشرح
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) úton volt egy hadjáraton, és vele voltak a társai a muhádzsirok (kivándorlók) és az anszárok (segítők) közül, akikre Allah legyen elégedett velük. Ekkor egy muhádzsir férfi megütött egy anszári férfit a hátán. Az anszári így kiáltott: Segítsetek, ó, anszárok! A muhádzsir pedig így szólt: Segítsetek, ó, muhádzsirok! Ezt meghallotta Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) meghallotta ezt és mondta: Mi történik itt? Azt mondták: Egy muhádzsir férfi megütötte az anszári férfi hátát a kezével. Az anszári így kiáltott: Segítsetek, ó, anszárok! A muhádzsir pedig így válaszolt:'Segítsetek, ó, muhádzsirok! A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta nekik: Hagyjátok el ezt a dzsáhilijja (tudatlanság kora) szokást, mert az csúnya, undorító és ártalmas. Ez az, amikor egy férfi, ha legyőzi őt az ellenfele, segítségért hívja a saját népét, akik aztán sietnek a támogatására – akár igazságtalan, akár ártatlan –, tudatlanságukból és törzsi elfogultságukból fakadóan. Dzsábir mondta: Amikor a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) a muhádzsirokkal együtt Medinába érkezett, az anszárok száma nagyobb volt, de később a muhádzsirok többen lettek. A képmutatás vezetője, Abdulláh ibn Abi ibn Szalúl azt mondta: Tényleg idáig fajult a helyzet?! Allahra mondom, ha visszatérünk Medinába, akkor a becsesek — azaz én és a velem lévők — fogjuk kitaszítani a városból a megvetetteket - azaz: a Prófétát (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) és a vele lévőket. Umar bin al-Khattáb (Allah legyen elégedett vele) így szólt: Ó, Allah Küldötte! Engedd meg nekem, hogy elvágjam ennek a képmutatónak a nyakát! A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) pedig így válaszolt: hagyd őt! Ne beszéljenek az emberek olyat, hogy Muhammad megöli a követőit - még ha csak a látszat kedvéért cselekednek is ők így.فوائد الحديث
A dzsáhiliyya kor szokásainak és gyakorlatainak tiltása - legyenek azok szavak, vagy cselekedetek -, mert az iszlám azért jött, hogy eltávolítsa az embereket ezektől, és helyes, igaz útra vezesse őket.
Figyelmeztetés a helytelen pártoskodásra, és az attól való óvás, mint ahogyan az ember óvakodik egy büdös, csúnya dolgoktól.
Mindannak tiltása, ami ellenségeskedést és gyűlöletet szíthat.
An-Nawawi azt mondta: az, hogy ezt "dzsáhiliyya szólítása" néven nevezte, az arra mutat rá mennyire elutasította és kifogásolta azt. Ez azok közül való, amit az Iszlám előtti kor népei gyakoroltak, mint a törzsek közötti kölcsönös támogatás a világi dolgaikat illetően és az azokhoz kapcsolódó ügyeikben. Az Iszlám előtti kor a jogokat a klánok, és törzsi szövetségek útján érvényesítette. Ezt követően elérkezett az Iszlám, amely semmisnek és érvénytelennek nyilvánította mindezt. Az ügyeket a Vallási Törvény alapján ítéli meg és szabályozza. Ha, például egy ember a másikra támad, a bíró dönt közöttük. És kötelezte arra, hogy betartsa és elfogadja ellenségeskedésének következményeit, az Iszlám alapvető szabályozásainak megfelelően.
Asz-Szindi azt mondta: rávilágitott arra, hogy érvénytelen valakit csupán azért segíteni, mert az ő törzséből való, ahogyan szokásos volt a dzsáhiliyya időszakában - mindez hamis és érvénytelen. Nincs semmi ok, hogy mindenki a törzsét hívja segítségül. Ezzel szemben az igazság melletti kiállás szükséges és elengedhetetlen minden hívő számára, akár törzse tagja az igazságot képviselő, akár nem.
A képmutatók egyik fő tulajdonsága volt a csúnya beszéd és az, hogy mertek vakmerően tiszteletlenül beszélni a Prófétáról (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) és nemes Társairól (Allah legyen elégedett velük).
Annak bemutatása, hogy a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) milyen nagyszerű türelmet és elnézést tanúsított velük szemben és elnéző volt a képmutatóktól elszenvedett bántalmazásokkal szemben.
Intés és figyelmeztetés minden olyan cselekedettel szemben, ami elűzné és elriasztaná az embereket attól, hogy belépjenek az Iszlám Vallásába; ezért a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) tartózkodott a képmutatók megölésétől, nehogy az emberek azt mondják: Bizony, Muhammad, megöli a társait.