Wẽnd yeelame: Adem-biig tʋʋmã fãa yaa yẽ n so, rẽnda a no-loeerã, ad yẽnda yaa Maam n so la Maam n yaood yẽ

Wẽnd yeelame: Adem-biig tʋʋmã fãa yaa yẽ n so, rẽnda a no-loeerã, ad yẽnda yaa Maam n so la Maam n yaood yẽ

Yii a Abɩɩ Hʋrayrat nengẽ (Wẽnd yard be a yĩnga) a yeelame: Wẽnd Tẽn-tʋʋma (Wẽnd pʋʋsg la A tɩlgr be a yĩnga) yeelame: «Wẽnd yeelame: Adem-biig tʋʋmã fãa yaa yẽ n so, rẽnda a no-loeerã, ad yẽnda yaa Maam n so la Maam n yaood yẽ, la no-loeerã yaa gãongo, la yãmb kɑm fãɑ no-loeer raare, bɩ ɑ ra maan kẽed-n-taar ye la a rɑ pãb no-pend ye, la ned sã n tʋ-a maa zab ne-a, bɩ a yeele: ad mam yaa ned sẽn loe noore. Lɑ mɑm wẽenda ne a Mʋhammad yõorã sẽn be Naab ningã nugẽ wã, no-loεt noorã yũug Wẽnd nengẽ ɑ noomame yɩɩd misk yũugu, no-loεt tara sũ-nood a yiibu, n kɩdemd ne-ba: a sã n wa kao noorã a kɩdemdame, la a sã n seg a Soabã, a kɩdemda ne a no-loeerã».

[Naṣʋn Ṣahɩɩhʋn (Gom-sikdem sẽn manege)] [B zemsa taab a zugu (A Al-Bʋẖaariy la a Muslim n reeg-a)]

الشرح

Nabiyaamã kõo kibare (Wẽnd pʋʋsg la A tɩlgr be a yĩngɑ) tɩ ad Wẽnde (A Naam zẽk yã) yeta hadiis ƙudsi pʋgẽ: Adem-biig tʋʋmã fãa, b fãagd-b lame yel-sõma piiga n tʋg n tãag kobs-yopoe, rẽnda a no-loeerã, ad yẽnda yaa Maam n so, maan-tɩ-b-yã ka zĩndid beenẽ, la Maam n yaood yẽ, n welg M Meng ne yel-sõmdã alkadrã bãngre, la a yel-sõmã wã fãoobo. Rẽ poorẽ t'a yeele (la no-loeerã yaa gãongo) la gũubu la lillgu, lɑ kãdeng n yi Bugmã; bala a yaa yõk-m-meng n yi yamleoodã lɑ lʋɩɩse zũnuub-rãmbẽ wã , la Bugmã gũbga ne yamleoodã. (La yãmb yem kɑm fãɑ no-loeer raare, bɩ ɑ rɑ maan kẽed-n-taare ye) la a yel-tɩʋʋdsã, la a ra gom gom-yood baa fʋɩ. (La a ra pãb no-pend ye) ne zabr la bʋʋr maanego. (Lɑ ned sã n tʋ-a maa a zaba ne-a) Ramdaanã pʋgẽ (bɩ a yeele: ad mam yaa ned sẽn loe noore) tõe t'a yõk a meng n bas-a, la a sã kell bala n nadgdẽ tɩ rẽndame tɩ yẽ zab ne-a sɩd-sɩda, a modgdame n gɩdg-a ne bũmb ninga sẽn yaa faag n yɩɩda, halɩ n wa tʋg n ta yẽ me sẽn tõe n maan tεka, wala ned ning sẽn baood n na n kʋ-f tɩ tεεd-ɑ to-to wã. Rẽ poorẽ tɩ Nabiyaamã (Wẽnd pʋʋsg la A tɩlgr be a yĩngɑ) wẽen ne yẽ yõorã sẽn be Naab ningã nugẽ wã, tɩ ad no-loεt noorã yũug toeengo Wẽnd nengẽ n yɩɩd noom dũni yikr raarã misk yũugã yãmb nengẽ, la a yel-somdã leb n yɩɩda misk b sẽn mɑɑn nonglem ne-ɑ tigsgã zĩisẽ lɑ zɩkrã zĩisẽ wã. La no-loεt tara sũ-nood a yiibu, n kɩdemd ne-ba: a sã n wa kao noorã a kɩdemdame, a komã la a ko-yũudã sẽn loogã, bala b kõ-a-la sore t'a kao a noorã, la a kɩdem ne a no-loeerã la a tũudumã pidbu, la a Soabã sẽn yols-a, la A sõng-a t'a sεg a no-loeerã. (La a sã n sεg a Soabã, a kɩdemda ne a no-loeerã) ne yaoodã la yel-sõmdã.

فوائد الحديث

Wilgda no-loeerã yɩɩdlem, la ad a gũuda a soabã dũni kaanẽ n yi yamleoodo, la laahrã n yi Bugmã nango.

Sẽn be no-loeerã zʋgdẽ, yaa bas gom-yood la gom-yaalse, la sugr maaneg n reeg nebã nango, la wẽnsã segb ne sugr la manegre.

No-loεta maa Wẽnd tũuda, b sã n kɩdem b tũudmã pidb la a baasg yĩnga, woto ka boogd a keoorã laahr ye.

Kɩdeng sẽn pidi, yẽ yaa Wẽnd sεgbã (A Naam zẽk yã) wakat ning b sẽn pidsd n kõ sugrã rãmb la no-loεtbã b keoorã tɩ ka tũ ne geelg ye.

Togs Nebã tũudumã, tɩ tʋlsem la manegr sã n beẽ, ɑ pɑ maan-tɩ-b-yã ye, ne Nabiyaamã sẽn yeele: (Ad mam yaa ned sẽn loe noore).

No-loεt no-loeer sẽn pidi, yaa yẽ la yĩn-wilã sẽn loe n yi zũnuub-rãmba, t'a zelemdã (loe) n yi zĩri-beedo la gom-wẽnse, la kaset zĩri maanego, t'a pʋgã (loe) n yi rɩɩb la yũubu.

Yaa kengr sẽn wilgd tɩ gom-yood la zabr la no-pend no-loeerã wakat gɩdgame, la zẽng sẽn ka no-loεt me b gɩdg-a lame yεsa n yi woto.

Hadiis-kãngã bee hadiis-rãmb nins Nabiyaamã (Wẽnd pʋʋsg la A tɩlgr be a yĩnga) sẽn togsde, tɩ yaa sẽn yi a Soabã nengẽ, b boond-a lame tɩ hadiis Ƙudsy (hadiis yɩlenga) maa hadiis ɭlaahy (Wẽnd hadiisi) yẽ me la hadiis ninga, a gom-biisã la a maanã wã yii Wẽnd nengẽ, la mikame t'a ka tar Alkʋrãanã sẽn tar yεl ninsã ye, b sẽn tũud Wẽnd ne a karengã, la yɩlgd a yĩnga la a leb n geesdẽ la a komsd nebã tɩ b ka tõe n wa ne a buudu la zẽng sẽn ka rẽndã, hadiis ƙudsy wã ka tar rẽ ye.

التصنيفات

Virtue of Fasting