فوائد الحديث

Az ima végzésére tiltott időpontok, ahogyan ez a hagyomány is mutatja, és más hagyományok egyaránt: Elsőként: a hajnali ima után, egészen napkeltéig. Másodszor: a napkeltekor egészen addig, amíg egy lándzsa magasságáig fel nem emelkedik - szemmel láthatóan; azaz hozzávetőleg tizenöt perc mértékig. Harmadszor: amikor a délidőben a nap a tetőpontjára hág, és amíg el nem indul a zenittől; ez az az időpont, amikor egy álló embernek délben nincs árnyéka sem kelet felé, sem nyugat felé; némelyek ezt öt percben határozták meg. Negyedszer: az aszr imától (délutáni ima) amíg le nem nyugszik a nap. Ötödször: mikor a nap színe sárgulni kezd lenyugvásakor.

Az ima ebben a fentebb említett öt időpontban tilos; kivétel ez alól a kötelezően előírt ima és azok, amiket valamilyen okok indokolnak.

Tilos szándékosan eltolni a temetés idejét a hagyományban említett három igen rövid időszakra; ám megengedett minden más időben éjjel és nappal.

Az ezekben az időszakokban végzett ima tiltásában rejlő bölcsesség: az alapelv szerint: a muszlim ember Allah parancsainak engedelmeskedik, azoknak veti alá magát és Allahot szolgálva, elkerüli a tiltásait. Nem áll meg az imádatban míg fel nem fedezi és meg nem érti a bölcsességet és az okot az ilyen és olyan parancsra, vagy az erre és arra szóló tiltásra. Ellenben, az ő feladata a pontos betartás és az engedelmesség. Más hagyományokban olvashatunk az idevágó szabályozásról: Első: a délidőben kevéssel a zenittől való elhajlás előtt, ekkor a Pokolban erős tűz gyújtatik. A második: ami a napkeltekor és napnyugtakor végzett ima tilalmát illeti: ez hasonlóság és hasonlítás lenne a társítókhoz, akik a nap előtt borulnak le napkeltekor és napnyugtakor. A harmadik: a hajnali ima utáni ima tilalma egészen a napkeltéig és az aszr (délutáni) ima után egészen napnyugtáig - ez az ürügy kizárását szolgálja, hogy így elkerülhető legyen a hasonlóság a hitetlenekhez, és a muszlim ne hasonlítson rájuk a társításukban; hiszen azok leborulnak a nap előtt a napkeltekor és a napnyugtakor.