الشرح

Miután a Magasztos Allah kinyilatkoztatta a Prófétájának (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), a Magasztos Szavait: (Allah-é mindaz, ami az egekben és a földön van.) - úgy teremtését, a felette való uralmát, rendelkezését és elintézését tekintve - (akár kitárjátok) azaz: megmutatjátok és kinyilvánítjátok; (azt, ami a lelketekben van) a belsőtökben rejtve; (akár elrejtitek) titkolóztok azokkal és a szívetekben rejtitek el (Allah számonkérésben részesít majdan érte benneteket) a Feltámadás Napján. (Megbocsát annak, akinek Ő akar) az Ő túláradó kegyelme és könyörülete révén; (és megbünteti azt, akit Ő akar) az Ő Igazságosságának megfelelően. (Allah mindenre képes) - nincs semmi, ami lehetetlen lenne a Számára. Miután a Társak meghallották ezen Szavakat, gond és nehézség tört rájuk. Hiszen abban az olvasható, hogy még a szíveikben rejlő gondolatokért is megrovásban és felelősségre vonásban részesülnek. Elmentek Allah Küldöttéhez (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) majd térdeikre vetették magukat és így szóltak: Ó, Allah Küldötte! Korábban olyan tettekkel bíztál meg minket, amelyeket képesek voltunk teljesíteni; mint például az ima, a böjt, a dzsihád és az adakozás. Ám, lebocsáttatott rád ez a Vers és arra mi nem vagyunk képesek. Ekkor Ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta nekik: vajon olyan szót akartok szólni, amit a zsidók és a keresztények mondtak: (Halljuk és nem engedelmeskedünk)? Mondjátok inkább: (Hallunk és engedelmeskedünk. A Te bocsánatodat kérjük Urunk! Minden Hozzád tér majd meg.) A Társak elfogadással válaszoltak Allah és az Ő Küldötte parancsának és mondták: Hallunk és engedelmeskedünk. A Te bocsánatodat kérjük Urunk! Minden Hozzád tér majd meg. Miután a muszlimok a nyelveikkel kimondták ezen szavakat és a lelkük is megnyugvást talált azokban; Allah kinyilatkoztatta az Ő közössége méltatására a következő verset: (A Küldött hisz abban, ami kinyilatkoztatott neki az ő Urától, és vele együtt a hívők is) - így nyelvük és szívük is alávetette magát Allah parancsának. (a hívők is mind hisznek Allah-ban, az Ő Angyalaiban, Könyveiben, Küldötteiben. Mi nem teszünk különbséget az Ő Küldöttei között.) Sőt, mindegyikükben hiszünk. {És azt mondják: Hallunk} a te szavadat {és engedelmeskedünk} a parancsodnak. És Kérjük (a Te bocsánatodat Urunk) az elnéző megbocsátásod; (Minden Hozzád tér majd meg.) a Számonkérés Napján a végső visszatérés Hozzád lesz. Amikor ezt megtették, és kimondták azt, amit Allah parancsolt nekik — a hallgatás és engedelmesség kinyilvánítását az Ő parancsainak —, Allah megkönnyítette a helyzetüket, és eltörölte azt a verset azzal, hogy kinyilatkoztatta: (Allah egyetlen lélekre sem ró ki többet, mint, amennyire az képes.) képessége, alkalmassága, ereje és erőfeszítése mértéke alapján. (Mindenkinek az jár) a jutalomból; (amiért megdolgozott) a jó cselekedetek végzése terén; (és az íratik fel ellene) büntetésként; (amit megszerzett) a bűnökből. Allah egyetlen embert sem fog korholni, számon kérni valaki más bűnéért és azért sem, amit a lelke suttogott neki. (Urunk! Ne büntess minket) ne sújtson minket haragvásod büntetése; (ha elfeledkeztünk) és nem emlékszünk; (vagy hibáztunk) elhagyva az egyedüli helyeset, nem szándékosan. Allah válaszban részesítette őket és mondta: "Igen! Megtettem." (Urunk ne helyezz ránk olyan súlyt) nehézséget, gondot, elviselhetetlen terhet; (mint, amilyet azokra helyeztél, akik előttünk éltek) a Izrael fiai közül és mások. Allah válaszban részesítette őket és mondta: "Igen! Megtettem." (Urunk! Ne helyezz ránk olyan terhet, amit mi képtelenek vagyunk elviselni) olyan feladatokat, előírásokat, megpróbáltatást vagy olyan dolgokat, amelyekre képtelenek vagyunk. Allah mondta: Igen! Megtettem. (Légy elnéző velünk szemben) eltekintve bűneinktől és töröld el azokat; (és bocsáss meg nekünk) a mi bűneinket, rejtsd el azokat előlünk és tekints el azoktól. (irgalmazz nekünk) a Te végtelen Könyörületed révén (Te vagy a mi Támogatónk) a mi Urunk (segíts bennünket) a bizonyíték bemutatásával és a felülkerekedéssel (a hitetlenek népével szemben) a velük való csatákban, az ellenük folytatott dzsihádban. Allah válaszban részesítette őket: "Igen! Megtettem."