الشرح

A Társak közül néhány szegényebb férfi panaszkodott a helyzetére és a szegénységükre a Prófétának (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), mondván nem rendelkeznek semmi olyannal, amiből adakozhatnának, hogy sokszoros jutalomban részesülhessenek, ahogyan a társaik a nagy vagyonok birtokosai közül részesülnek azokban; ők is szeretnének hasonló jót cselekedni. Hiszen ők is olyan módon imádkoznak, ahogyan mi imádkozunk, úgy böjtölnek, ahogyan mi, és javaik többletéből adakoznak, ám mi nem adakozunk. A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megmutatta nekik a módot, hogyan lesznek képesek adakozni. És ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: Vajon Allah nem adott-e nektek olyan dolgokat, amiket, ti magatok is adakozásként tudtok adni?! Hiszen a ti szavatokban (Magasztaltassék Allah) megtaláljátok az adakozás jutalmát; és ehhez hasonlóan (Allah a legnagyobb) adakozás van; és (Hála legyen Allahnak) szintén adakozás; és a következő szavak (Nincs más jogosan imádható isten csak Allah) ez is adakozás! És a jó megparancsolása adakozás; a rossztól való intés is adakozás! Sőt ha bárki is közületek a feleségével nemi életet él - abban is adakozás van! Nagyon elcsodálkoztak és mondták: Ó, Allah Küldötte! Ha valaki is közülünk kielégíti a vágyát, abban neki jutalom van? Mondta: Hogyha, tilalmas módon elégíti ki, mint a házasságtörés, a parázna nemi élet és ezekhez hasonlók, akkor büntetés jár neki. Akkor, ha megengedett módon elégíti ki, akkor pedig jutalom.