الشرح

Itt a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) óva inti a népét attól, hogy elcsábuljanak azon dolgok által, amiket a Könyv népe ad tovább az ő Könyveikből. Hiszen a zsidók, a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) korában, héberül olvasták a Tórát, ami a zsidók nyelve, ám arabul magyarázták azt. Erre (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: Ne tartsátok igaznak a Könyv népét de ne is hazudtoljátok meg őket; mivel nem lehet megbizonyosodni annak igaz vagy hamis voltáról. Hiszen a Magasztos Allah megparancsolta nekünk, hogy higgyünk abban, ami leküldetett hozzánk a Koránból, és abban, ami leküldetett hozzájuk a Könyvből; de nem áll módunkban tudni vajon valós és hiteles vagy hamis az, amit azok elmondanak a Könyvekből, ha Vallásunkban nincs semmi, ami annak igaz vagy hamis voltát igazolná. Így nem foglalunk állást; nem tartjuk igaznak, nehogy társaik legyünk abban, amit elferdítettek és amit kiforgattak valós tartalmából; de nem is hazudtoljuk meg őket - hiszen elképzelhető, hogy igaz, így tagadói lennénk valami olyannak, amiben hinnünk kellene, ahogyan arra parancsot kaptunk. A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megparancsolja, hogy mondjuk: {Hiszünk Allah-ban és abban, ami leküldetett hozzánk, és abban ami leküldetett Ábrahámnak Ismāʿīl-nak (Izmael), Izsáknak és Yaʿqūb-nak (Jákob) és a törzseknek, és abban, amit Mózes és Jézus kaptak, és abban, amit a próféták kaptak az Uruktól. Mi nem teszünk különbséget közöttük. És mi Neki (Allah-nak) vetjük alá magunkat} [Al-Baqara: 136; Q 2:136]